"Várfalvánál az Aranyos tere egyszerre minden átmenet nélkül egybeszűkül, ugy hogy Markodáva sziklahegyénél azonnal kezdetét veszi az Aranyos havasi pályája, hol az addig nyilt térségen lomhán elterülő, s szeszélyesen kanyargó folyam szűk hegyek közé szoritva rögtön zajosan rohanó, sziklamederbe zárt zabolázatlan havasi patakká változik át; mig mindkét oldalról meredek magas hegyek emelkednek, melyek csodás alakú gerinczeikkel, büszkén fellövellő sziklaszálaikkal nyomról nyomra a legfestőibb pontokat tárják fel. Ott van a Borostyán- és Sugóköven felül a Csergőkő, hol most már omladványokkal telt messze elágazó üregben régen, mint mondják, a rómaiak aranyat bányásztak, s hol az ujabb időben is ez iránt kutató munkálatok történtek. A néphit azt tartja, hogy ott nagy csapokban fordul elő a termésarany; két berkesi oláh felfedezvén, eljártak oda; de mindig együtt, mert esküt tettek, hogy soha egymás nélkül oda menni nem fognak; azonban az egyik megbetegedvén, társa, mert halálra váltnak itélte, elment, s a legszebb aranycsapokat letördelve magával vitte. De a beteg felgyógyult, s midőn aranyásztársával együtt ujból elment a Csergőkőhöz, felismerte társa itt jártát, miért a kijövetelkor azt hátulról agyonsujtotta; de a következő perczben a hegy omladozni kezdett, s az esküszegő és gyilkosra szakadván, azokat eltemette. Azóta is gyakran lehet hallani a Csergőkő zörejét, mely beleszól az Aranyos zúgásába; ilyenkor – az a hit, hogy – az elzúzott két vétkes egy-egy felszinre került tagját takarja el a kőomlás. Ez a Csergőkő regéje, de meg van e szoros mindenik sziklájának népmeséje, melyeket hosszadalmas lenne elősorolni, azért ezen mutatvány után folytassuk élvadó szemlélődésünket az Aranyos szorosában.2

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása