"Zsőgőd határán sok ásványos viz buzog fel, ezek legnevezetesbike Vérkápolna vagy Sz.-Vérnek nevezett helyen van az Olt (jobb part) közelében. Borszék feltalálása előtt sokan járták és hordották is.
Zsőgőd között foly le és szakad az Oltba Zsőgőd pataka, mely sokfelé elágazó sziklás völgyében rejtőzködnek az előbbi fejezetben ismertetett Mindszent, Sz.-Lélek számos kiegészitő részeikkel.
Zsőgődön alól az Olt völgye szük szorossá keskenyedik, mindkét oldalról meredeken leszelt hegyek határolják, melyek hogy egykor egybefüggve az egész völgyet áttorlaszolták s hogy azt a felszoritott viztömegnek hánykódó hullámai törték át, már csak hason közetükről is felismerhető, a mennyiben a balparti Hisze épp azon trachyt kőzethez tartozik, mely a jobbparti Hargita és annak kifutványaiban észlelhető. Ezen sötét sziklák fenyegetőleg nyulnak ki a hegy alján vonuló ut felett, hogy pedig azok legördülése gyakori, tanusitják az ut mellett és a réten heverő szikladarabok. A szoros kezdeténél több nagy vastartalommal biró ásványos forrás buzog fel, melyek egyikét egy részvénytársulat fürdővé alakittatta át; egy másik ut-közeli forrás az utasok enyhitésére szolgáltat igen kellemes italt.
A vadregényes zsőgődi szoros – Al- és Fel-Csíknak ezen természetes válvonala – negyed mértföld hosszuságu, keskenyebb helyein alig 3–400 lépés széles, miért oly fontos hadállást nyujt, hol elszánt kis csapat hadserget tudna feltartóztatni; hogy e czélra volt is igénybe véve, fennebb látók, hol elmondók az 1694-ben a tatárok felett kivívott fényes győzelmét a csíkiaknak. – E szorosban a folyam jobb partján Vérkápolna nevü hely van, hol rom-maradványai látszanak egy hajdan ott állott imolának. A hagyomány azt mondja, hogy azon kápolna emléképülete volt az itten vérontással kivivott győzelemnek, miért neve Vérkápolna lett. Losteiner ezen, és egy másik, a szentkirályi határon levő, sz. Bertalannak szentelt kápolnáról tesz emlitést*.
A szoros alsó torkolatjában, a (balparti) Tiva patak Oltba ömlésénél fekszik Szent-Király, mely falu a XIV. század első felében S. Rex néven önálló egyházközségként szerepel*. Neve kétségtelenül sz. István királytól ered, ki egyházának védszentje. Azonban ezen vallásos, inkább az egyházközség fogalmát kifejező elnevezés mellett a falu tizedeinek külön neveiben feltalálhatjuk ős nevét is, mert Szentkirálynak északi részét ma is Poklonfalvának, keleti részét (Sz. Márton felé) Kincsesszegnek, másik erre eső tizedét Tivának, végre Olton tul eső részét Elvei-nek nevezik. Ezen utóbbi, az itt keletre kanyarodó Olton tul, a többi résztől teljesen elkülönitett csoportot alkot. Hogy régen külön falu volt, azt az 1567-ik évi regestrumból láthatjuk, hol Zentkyraly 23 kapuval külön, Poklandffalwa11 kapuval ismét külön van bejegyezve. Ma ugy egyházilag, mint hatóságilag egy községet alkotnak."
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
