"A szoros torkolatjába felnyuló Poklonfalva egyik része magaslaton fekszik, ezen Háromtetejnek nevezett domb fennlapján terjedelmes várkastélynak látszanak ölnyi magasságban még fennálló bonthatlan szilárd falai, hagyomány szerint ezen ódon falak maradványai a székely eredetü gróf Andrássyak ősi kastélyának.

E család – melynek székely eredetére büszkék lehetünk – ma is használja a Csík-szentkirályi előnevet, és ha vannak jelenben, kik hazánk határain tul is hirre emelkedve, fényt árasztanak e névre, ugy a multban is büszkék lehetnek az utódok. A család eredetére nézve elmondom azt, mit Gyöngyösi után Katona, Fejér, s utánok Nagy Iván is előad. Ugyanis sz. István király koronázásakor a Scythiából kijött vezérektől származó Andorás (vagy Andrási) egy a torna homokjára kilépett minden magyar leventét legyőzött, azokkal gunyolódó külföldi bajnokot megrohanván, annak sisakos fejét, pánczélos vállát egyetlen kardcsapással leszelte; miért a királytól Erős melléknevet, czimerül pedig két oroszlány által tartott korona alá helyezett hőst nyert; e mellett két év mulva Gyula helyébe Erdély fejévé (vajdájává) is tette. Ezen hős Andorásnak három, atyjukhoz méltó fia volt, Józsa, Vida és László. Józsa I. Endre alatt a III. Henrik elleni harczban Esztergom mellett esett el. Vida a Béla herczeg elleni csatákban, a Tiszánál, László azonban, megtartva atyjának tisztét, családját tovább fejleszté. Ezen László unokája azon (Andorás) Simon, ki II. Endre szentföldi táborozása alatt kitüntetve magát, esett el. I. Lajos alatt Zsigmond temesi albán, ez Nikápolynál 1396-ban esik el. Hunyady János nagyszerü harczaiban Bertalan szerepel, ki már Szendrőnél 1441-ben kitüntette magát; következő évben pedig Szentimrénél Mezet béget ejté el, s számtalan más hősi tetteket művelt, mig végre maga is hősi halált talált az 1448-ban vívott rigómezei csatában."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása